Magyarország hitelességét ássák alá a kapkodva meghozott piactorzító rendeletek
A kormány fura tojástánccal igyekszik egyszerre forrásokhoz jutni a belföldi befektetőktől és a radikális húzásaival nem elijeszteni a külföldieket.
A kormány fura tojástánccal igyekszik egyszerre forrásokhoz jutni a belföldi befektetőktől és a radikális húzásaival nem elijeszteni a külföldieket.
Az orosz kormányfő szeretné, ha a befektetők megfontoltan határoznának, ugyanis attól tart, hogy a jelenlegi helyzetben politikai és nem gazdasági alapon döntenek tőkéjükről. Ezért vezetik be az ideiglenesnek nevezett korlátozást.
Sietni érdemes a törlesztéssel, de a tényleges készültségi fokhoz képest előre járó vételár-kifizetés komoly kockázatot jelenthet a kapacitáshiányos építőipari környezetben. Sokaknak egy másik hitelfelvétel jelenthet majd kiutat az összességében 21 százalékkal dráguló törlesztőrészletek terhe alól. A kormány a döntéssel a külföldi befektetők részarányát csökkentené, a magasabb árakat azonban vélhetően éppen ők engedhetik meg maguknak.
Miközben a kormány több szektorban építgeti és erősíti a hozzá hű, vazallus vállalkozói réteget, másutt inkább a külföldiek vásárolnak: olyan, befutott magyar márkák jutottak mostanában részben vagy egészben külföldi kézbe, mint a Waberer's, a Sziget, a Fornetti vagy a Szentkirályi.
Az Igazi Csíki Sör gyártója és a holland Heineken közötti vitával, illetve a budapesti 4-es metró építéséről készített OLAF-jelentéssel példálózva a német üzleti lap azt írta, Orbán Viktor jobboldali populista kormánya "ismét külföldi nagyvállalatokat vett célkeresztbe".
Külföldi befektetők több mint egy milliárd eurót fektettek magyar forint alapú állampapírba júliusban. Az aukciós hozamok ezzel párhuzamosan a tavaly őszi hitelképességi leminősítések óta a legalacsonyabb szintre csökkentek – derül ki az Államadósság Kezelő Központ adataiból.
Magyarország kockázatos játéka címmel terjedelmes cikket közölt kedden a Die Welt, mely szerint reformok helyett Budapest a külföldi cégekkel szembeni konfrontációt erőlteti.
Két héttel meghosszabbította a koszovói kormány az állami posta- és távközlési üzem (PTK) magánkézbe adására kiírt pályázat határidejét, miután pristinai közlés szerint legalább 30 társaság érdeklődött a legnyereségesebb koszovói vállalat papírjai iránt.